Anime one shots I. (Befejezett)

Isaac Foster x Reader

Alexa_Michaelis kérésére. Remélem tetszik, próbáltam jóra csinálni.. Hát.. Tűrhető maradjunk annyiban 😂. Remélem azért tetszik! 💕❤😘

Mikor kiléptél a kapun egy elég ijesztő helyen találtad magad.
Vérnyomok, vértócsák, betört ablaküvegek, eltorlaszolt ablakok és rozsdázs csövek.
- Hát ez meg...?- döntötted oldalra fejed.- Hmm.. Induljunk el!- csaptad össze mosolyogva kezeid majd dudolászva elindultál.
Vajon mi fog történni? Rossz érzésem van.
- Megtaláltalak! Te lennél a következő?- hallottál magad mögött egy vidám, mégis vérfagyasztó hangot. Először nem mertél meg fordulni de tudtad, hogy muszáj lesz egyszer szembenézned az idegennel.
Így hát erőt véve magadon lassan tettél egy fordulatot.
- Te.. Te ki vagy?- kérdezted cseppnyi ijedtséggel hangodban.
Valahogy furcsán érezted magad.
Féltél és menekülni akartál, ugyanakkor maradni is az idegen fiú mellett.
- Zack! Te pedig hallott!- nevetett fel mire elmlsolyodtál.
- Nem. Az én nevem [Teljes Név].
- Hamarosan senki nem fog emlékezni erre az idióta névre..- fintorodott el mire elkuncogtad magad.
- Hát igen, elég furcsa név.. De én szeretem!
- Aha.. Elég a bájcsevelyből!- kezdett pszichopatán nevetni.- Kapsz három másodpercet! Annyi előnyt kapsz.. Egy...
Kezdett el számolni, míg te végigvetted a lehetőségeid.
- Kettő...
Basszus ez nem jó! Hiába menekülnék, elkapna! Maradjak? Vagy próbáljak meg menekülni?
- Három!
Azonban te nem mentél sehova.
Valami megfogott benne. Valami, ami arra késztetett, hogy maradj.
- Haaah?! Nem futottál el! Miért?!
- Mert bízok abban, hogy nem fogbántani az az ember aki megtetszett.- mosolyodtál el enyhén.
- Valóban? Hazudsz!- közeledett feléd ideges mosollyal.
- Nem.- ráztad meg fejed. Hangodból csak úgy rikított, hogy komolyan gondolod.
- Csak hogy tudd utálom a hazug embereket! Ha hazudsz... Még meg is kínozlak!
Nem szóltál semmit csak közelebb léptél hozzá. A szemkontaktust egy percre sem szakítottad meg. Megfogtad pulcsiját és lehúztad magadhoz majd egy puszit nyomtál orrára.
- Tetszel nekem Zack. Szeretnélek megismerni.
- Szerintem te hazudsz..!- morgott de te csak nevettél.
- Nem hazudok. A hazug embereket ugyanúgy utálom mint te, hidd el. Sokan hazudtak már nekem szóval teljes szívemből gyűlölöm őket.
- Hmm.. Tegyük fel, hogy hiszek neked. Mi legyen ezután?
- Hát.. Van itt egy ajtó. Valahol. Ha megtalálom akkor segítek kijutni innen. De egyenlőre pihenjünk.. Mit szólsz?- kérdezted mosolyogva és megfogtad a fiú kezét.
- Rendben. Gyere, megmutatom hol alhatsz a legkényelmesebben.
Kezdett el húzni.
Ide-oda kapkodtad a fejed hiszen érdekelt hogy néz ki ez a hely. A fiú vagy előre vagy rád nézett.
Ő maga sem hitte el, hogy csak egy egyszerű áldozat miatt képes ismét azt a bizonyos melegséget érezni.
Nem tudta megmagyarázni miért bízott benned és miért segít neked de jól esett neki a törődés.
Hogy vele törődnek és hogy ő is viszonozhatja ezt.
Hisz számára ez igencsak fontos volt.
Nem sokkal később megérkeztetek a helyszínre.
- Nem a legtisztább vagy bármi de-
- Nekem tökéletes! Köszönöm Zack!- nyomtál arcára puszit majd befészkelted magad az "ágyba".- Te nem alszol? Van neked is elég hely..
Paskoltad meg magad mellett a helyet mire a fiú kisebb hezitálás után befeküdt melléd.
Fejed mellkasára helyezted, kezeddel pedig átölelted derekát.
Kicsit megilletődött de végül hátadra helyezte kezét és simogatni kezdett mire elmosolyodtál.

• Time skip •

- Végre a szabadban!- pörögtél boldogan mikor kijutottatok és szippanthattál egy mélyet a friss levegőből.
- Hát igen, itt legalább nem akarnak minden másodpercben kinyírni minket. De.. Így én se ölhetek senkit..
Szontyolodott el barátod.
- De majd csak kibírod.- tetted vállára kezed.- Segíteni fogok neked ebben!
- Túl jó vagy hozzám..
- Hát igen, én nem gyilkolok!- öltöttél rá nyelvet mire elnevette magát.
- Hazudós!
- Jó azok az emberek nem számítanak. Ott öltem, itt nem és nem fogok.
- Jól van, jól van tudom én! Az én kis angyalom!- húzott közelebb magához majd megcsókolt.
Imádtad a csókjait. Olyan tiszták mégis szenvedélyesek voltak.. Egyszerűen nem tudtál betelni sem vele sem a csókjaival.
- Mhh.. Most valahogy ez másabb volt.- suttogtad ajkaira.
- Ezt hogy érted?
Zavarodott össze a fiú. Imádtad amikor összezavarodik. Olyankor eszméletlen édes tudott lenni.
- Így még nem csókoltál.
- Ez a szabadság csókja Baby!- kacsintott mire te elvörösödve megcsaptad mellkasát és elnevetted magad.
- Vagy csak egyszerűen kanos vagy!
- Hé! Tudd, hogy mit feltételezel!- förmedt rád de te továbbra is csak nevettél.
- Tudom mit felételezek!
- Tch.. Idegesítő vagy!- fonta össze karjait hisztisen és elindult nélküled de te utána mentél és mosolyogva karoltad át derekát.
- De te így szeretsz! Igazam van vagy igazam van?- mosolyogtál fel rá.
- Igazad van...- mormogta bajsza alatt.
- Tessék? Azt hiszem nem hallottam elég jól.- emelted füledhez kezed egy pimasz mosoly kíséretében.
- Igazad van.- mondta egy fokkal hangosabban.
- Még mindig nem tiszta..!- húztad az agyát vigyorogva.
- Cseszd meg, igazad van!- ordította majd eltrappolt.
Te ott álltál és néztél utána nagyra nyílt szemekkel és eltátott szájjal.
Amint észhez tértélt megráztad a fejed és utána rohantál.
- Hé Isaac! Várj már! Hééé! Isaac!- visítottad utána futva de meg nem állt volna.
Neeeem ő még szivatott téged. Imádta ezt tenni veled. Legnagyobb bánatodra mivel ilyenkor fejbecsapnád egy serpenyővel mint Aranyhaj.
- Fú hogy mennyire utállak most...
Lihegtem mellé érve.
- Magadnak köszönheted.
- Aha, aha, nagyon vicces vagy! Ooh egy cica! Gyere~! Cicc-cicc!- guggoltál le és kezdted magadhoz csalogatni a macskát.
- Mint egy kislány!- nevetett fel Isaac, mikor a macska engedte, hogy hozzáérj.
Felkaptad és mosolyogva fordultál barátod felé.
- Megsimogatod? Nagyon puha!- kérdezted pocakját simogatva míg dorombolt a kis cukorfalat.
Isaac úgy döntött, hogy ő most egy kicsit vicces lesz szóval a macska helyett a hajad kezdte simogatni.
- Hmm valóban jó puha..!- jelent meg egy kaján mosoly arcán.
- B-baka!- vörösödtél el.