Anime one shots I. (Befejezett)

Hidan x Reader; Új tag

_Otaku_Master_ kérésére itt is az új rész, remélem tetszik ^^ 

Már gyerekként is csak a gond volt velem. Szerettem másokat meglopni, "véletlen" bántani és sosem fogadtam szót. De idővel megtanultam viselkedni, legalábbis annyira, hogy ne tűnjön fel senkinek az, amit csináltam. Az iskolában én voltam a tipikus kötekedő gyerek, akivel jobb nem ujjat húzni. De a ninja akadémián tökéletesen megtanultam használni mindenféle jutsut. Tulajdonképpen csak amiatt jártam be. Mindent meg akartam tanulni, a lehető legjobban, hogy több pénzt zsebelhessek be felnőttként. Így fejlesztettem tökéletesre a genjutsu tudásom.

19 évesen pedig már remek munkaerőként dolgoztam egy gazdagoknak szánt "szerelemkuckó" néven futó helyen. Az enyém volt a legdrágább szoba, már fél év elteltével. Azt azonban senki nem figyelte meg, mi is folyt abban a bizonyos szobában. Való igaz, nem voltam túl büszke a munkámra, de jól csináltam. Noha nem a munka valódi részét, oh nem. Egyszerűen dolgoztam. Eleinte becsalogattam a férfiakat a szobába, kifizettettem velük a teljes árat, majd miközben csókot váltottunk, belekergettem őket egy genjutsuba. Egyszerűbb volt, mint pislogni egyet. A genjutsu mindig más volt, de általában mindig megkapták belőle, amit akartam, csak nem tőlem. Amíg pedig hatott a saját technika, amit én fejlesztettem ki, minden drága dolgot kivettem a fószerek zsebeiből, táskájából, elrejtettem őket, majd mikor lejárt az ideje, alakváltó jutsut vetettem be, s elhunyt rokonaik formáját felvéve hívogattam őket a halálba. Minden alkalommal öngyilkosságot követtek el a személyek, én pedig meggazdagodtam belőle. Viszont valakiknek szemet szúrt az, hogy a sok öngyilkosság kihez vezethető vissza. Szerencsére ez nem a főnököm, munkatársaim vagy a Hokage volt, hanem a leghírhedtebb, legrettegettebb, Akatsuki maga.

Nyár volt, amikor meglátogatták a helyet, álruhában voltak. 2 személy jött hozzám, egy nő és egy szürke hajú férfi.

- Sajnálom, de nőket nem vállalok. De biztosan találunk neked valami csinos lányt, akivel--

- [Teljes Név]. Sokat hallottunk rólad.- kezdett bele kemény hangon a nő.

- Oh, az nem meglepő.- mosolyodtam el kínosan, hisz a srác folyamatosan bámult. De nem úgy mint a nő. Szinte felfalt a tekintetével, ez pedig eléggé zavarba hozott, tekintve, hogy ki is volt az.

- Te ölöd az embereket, nagyon jó módszereid vannak. Az Akatsuki akar magának, gyere velünk.

- Oh, nem! Én csak magam miatt csinálom ezt, nem csatlakozok hozzátok.- nevettem fel és leültem az ágyra.- Megvagyok én így, nincs lelkiismeret furdalásom és élvezem a munkám.

- Dehát nem is csinálsz semmit. Még azt is le merném fogadni, hogy szűz vagy.- mosolyodott el kajánul a férfi.- Így pedig bármikor lebukhatsz. Ha közénk beállsz, védve leszel. És még jó sok pénzt be is zsebelhetsz a fejvadászatok során.

- Még mindig nem tetszik az ajánlat.- csóváltam meg a fejem.- Ha pedig ennél többet nem akar egyikőtök sem, hagyjátok el a szobám. Biztosan van, aki várakozik rám.

- Na gyere csak ide, majd mi elrángatunk innen erőszakkal! Az úgy is sokkal jobban megy nekem!- vigyorodott el a pasi, majd nekem rontva az ágyon fojtogatni kezdett. De én csak vigyorogva néztem rá, majd puff! A klónom eltűnt.- Mi a-?

- Hűha, nem is vagytok ti csórók.- lóbáltam meg mindkettejük tárcáját mögöttük, a falnak támaszkodva.

- OI ADD VISSZA!- sietett felém a pasi, de mindkettejüknek visszadobtam a saját tárcájukat.

- Ez a jussom, amiért raboltátok az időm.- lengettem meg két 5000 jen értékű bankjegyet.- Most pedig kifele.- arcom komolyra váltott, de a nő nem hagyta annyiban és papír shurikeneket reptetett az arcom felé, amit fapofával néztem végig.