Anime one shots I. (Befejezett)

Nobuo Terashima x Reader; Kérlek, hagyj el

Nobuo vagy ahogy ő kéri, hogy mindenki hívja Nobu, és te már egy ideje egy párt alkottok.

Boldog és őszinte a kapcsolatotok.. vagyis nem teljesen. Nem tudja, hogy hamarosan meg fogsz halni.

Egy új betegségben szenvedsz, mire az orvosok még nem találtak ellenszert.

Reggel karjaiban ébredtél szokásosan arra, hogy ő a távirányító után kutat.

- A párnám alatt...- motyogtad fejedre húzva a takarót.

- Oh, köszi!- mosolygott, de csak kicsivel később esett le neki, hogy felkeltett.- Bocsi [Név], nem akartalak kelteni, de tényleg!

- Megszoktam.

- Na, ne legyél már a szokásosnál is morcosabb így reggel. Kérek egy kis mosolyt..

Feküdt le melléd és karjaiba zárt. Te háttal neki feküdtél így csípődnél vezette el kezeit és nyakadba csókolt.

Mivel kicsit (nagyon) szereted szívatni szegény lelkét most sem tettét másképp.

Játszottad a nagyon kómást, akinek korán reggel senki se kedveskedjen mert hidegen hagyja. De persze ez csak a látszat volt, belül nagyon boldoggá tett, hogy ilyen barátod van mint ő.

- Tudod, hogy nem hagyom abba amíg nem reagálsz úgy ahogy azt várom, igaz?- suttogta a füledbe, mire csak morogtál.

- Azt hiszem durvább módszerekhez kell fordulom..- sóhajtott. Ez elindította benned a kíváncsiság fonalát.

Kérdő pillantással fordultál meg, de kissé megijedtél az arcától. Ismerted ezt a nézéset, ez a csikizős pillantása. Mint mindig (pfff persze, mindig), most is igazad lett.

Elkezdett csiklandozni amíg te jóízűen nevettél alatta vergődve.

- Hogy is van ez a reggeli morcosság?

- Abbahagyom!- nevettél, mire abbahagyta.- Szeretlek!- mosolyogtál szerelmesen.

- Én is téged Manó!

- Mondtam már, hogy hagyd ki a magasságom!- csaptad meg kuncogva.

- Értettem asszony!- nyomott puszit arcodra.- Kérsz egy kávét? Elmehetnénk megenni valamit reggeliként. Mit szólsz hozzá?

- Nekem megfelel. De előtte zuhanyzom, tegnap erősen megizzasztottál!

Nem válaszolt csak elpirultan mosolygott.

Bementél a fürdőbe ahol vettél egy frissítő zuhanyt és elvégezted reggeli alap rutinod.

Te nem az a fajta lány voltál akiről tipikusan meg lehetett volna mondani, hogy szereted a rockot és a punk zenekarokat. Pedig odáig voltál értük.

Mai szerelésed egy fehér hosszú ujjú póló, egy fekete rövidnadrág és alatta egy kissé szakadt harisnya volt. Cipőd egy magasabb talpú, fekete Converse volt.

[Hajszín] hajad csak egy sima kontyba fogtad fel úgy, hogy hátra az aljára még beletűztél egy nagy masnis csatot.

- Mehetünk?- nyitotta ki az ajtót barátod.

- Persze!- mosolyogtál.

Kézenfogva sétálgattatok az utcán, majd beültetek egy kávézóba, ahol te egy [Kedvenc kávé]-t, Nobu pedig egy cappuchinot ittatok, reggelinek pedig egy [Kedvenc péksütemény]-t ettél barátoddal együtt.

Azonban egész nap csak egy dolog kattogott a fejedbe: hogy mondjad el neki, hogy a halálodon vagy.. szó szerint.

Elkísérted a próbára is a "Black Stones" zenekarba ahol gitározik. Aznap is ugyanolyan jól nyomták mint mindig.