Anime one shots I. (Befejezett)

Katsuki Bakugou x Zakuro Yamada; Élet velem

kelly_blye kérésére itt egy Kacchan x OC (velem). Remélem tetszik, és így kicsit talán jobban is meg tudtok engem ismerni drága, szeretett olvasóim :3 ❤💕

Nem vagyok más, csak egy teljesen átlagos lány. Az apám ott tanít ahol én tanulok. Ő az angol tanárom, Present Mic, azaz Hizashi Yamada. Az 1-B-ben tanulok, képességem, hogy a hangom által képes vagyok megvakítani az embereket bizonyos ideig, akár örökre.

Eléggé antiszociális életet élek, egyedül Kendo és Shihai az akikkel naponta beszélek és ténylegesen a barátaimnak hívhatom őket. A többiekkel csak akkor beszélek ha szükséges. Azonban az 1-A osztályból nagyon sokakkal jóban vagyok. Például Izuku-val és a Bakusquad tagjaival is jóban vagyok.

- Ka~tsu~ki~!- nyitottam ki a terem ajtaját, ahol a barátomék osztálya van.

- Mit akarsz megint itt, Zakuro?- morgott a szőkeség a helyén ülve, lábait az asztalra felrakva.

- Mi az, hogy mit?- fontam össze a karjaim magam előtt, tettetett hisztivel.- Így kell bánni azzal, aki eltűri a természeted?

- SENKI NEM KÉRT MEG RÁ, HOGY IGENT MONDJ, LIBA!- csapott az asztalra ordítva.

- Tch... Baka! Tudod mit? Inkább Izuku-val töltöm a mai napom! Izu-chan~! Mizu?- lépdeltem mosolyogva legjobb barátomhoz és átöleltem őt.

- Ami azt illeti Yamada-san, Present Mic-sensei keresett téged.

Gondolkodott el, mire engem kirázott a hideg. Biztos keres az osztályomban, de ha nem tudja, hogy hol vagyok, tuti fejmosást kapok..

- Francba, meg kell keresnem az öre- ááh szép jó napot sensei!- vakartam meg idegesen nevetve a tarkóm.

- Kisasszony, tudod mennyit kerestelek ma?- nézett rám szigorúan.

- Nem, fogalmam sincs. Viszont mi olyan fontos, hogy megza-

- ZAKURO!

- A képességed ne, kérlek!- fogtam be a fülem. Komolyan mondom, imádom az apám, de néha kicsit sok tud lenni.

- Yamada-san, nem hiszem, hogy így kéne beszélned az apáddal...- motyota Izuku.

- Végre nem csak én látom így, köszönöm Midorya-kun. Nem akarnál inkább egy Midorya-hoz hasonló fiúval járni, kislányom? Bakugo csak elront.

- OI!- csattant fel a sündisznó hajú.

- Tou-san! Katsuki nem ront el. Vele minden jó.- vontam össze szemöldököm, és a kisugárzásom is magabiztossá vált, ami nálam elég ritka.

- Jó.. A lényeg csak annyi, hogy ma is egyedül leszel otthon. Remélem nem nagy baj.

- Nem, dehogy az.- mosolyodtam el, mire boldogan megölelt.

- Te vagy a világ legjobb lánya, Zaku-chan!

- T-tou-san, nehogy elsírd már magad ezért..- simogattam meg hátát nevetve.

- Szeretlek kislányom!- sírta el magát.

- Jól van, jól van.. Én is téged Tou-san.

~ Time Skip ~

- Zakuro, várj már te idióta nőszemély!

Hallottam meg egy ismerős, reszelős hangot mögülem. A suli kapujánál megálltam és megfordultam. Kacchan trappolt felém, megszokott stílusában. Mikor odaért, átkarolta a nyakam és egy apró csókot nyomott ajkaimra, mire fülig vörösödtem.