Anime one shots I. (Befejezett)

Yato x Reader; Újra együtt

Anime_Kpop_Fnaf_fan részére csináltam ezt a részt, remélem tetszik!❤❤ Ne kérdezze senki, depis zenét hallgattam a megírása közben talán egy ideig érződik is. Remélem azért tetszik vagy legalábbis részben élvezhető. 

Yato egy csodás személy. Általában. Én magam is ezt vallom. Az viszont egy kissé illúzióromboló egy kapcsolatban ha a másik elfeledkezik dolgokról. Jelen esetben a 17. születésnapomról feledkezett el. És inkább dolgozott..

Reggel kivételesen boldogan keltem. Tudtam jól milyen napra virradt aznap.

Szerencsémre hétvége volt szóval kelhettem nyugodtan kelhettem később. Pontosabban 10-kor. Boldogan vigyorogva szökdécseltem a konyhába, ahol anya épp reggelit csinált.

- Sziasztok!- cuppantottam szüleim arcára egy-egy puszit.

- Jó reggelt szívecském! Boldog születésnapot!- ölelt meg anyu.

- Boldog születésnapot kislányom. Milyen majdnem felnőttnek lenni?- mosolygott apa.

- Szuper és köszi mindkettőtöknek!

- Ülj csak le, mindjárt kész a reggelid.

Mosolygott kedvesen anya mire helyet foglaltam apa mellett, akivel jól elbeszélgettünk.

Azt tudni kell róla, hogy nagyon sokat dolgozik és elég keveset látjuk de próbál a lehető legjobb apa lenni és mindent megadni nekünk amire csak futja az erejéből.

Beszélgetésünket anyu zavarta meg mikor elém rakott egy tálban pár gőzölgő palacsintát majd mellé egy bögre teát.

Megköszöntem és már faltam is.

Mivel legjobb barátaimnak megígértem, hogy elmegyünk ebédelni valahova és bandázunk egy kicsit mentem is öltözni. Jobban mondta először letusoltam.

Tudniillik, hogy én egy ősz végi gyerek vagyok, amiből ki lehet következtetni, hogy rohadt hideg szokott ilyentájt lenni. Jó, túlzok 😂! Nincs ilyenkor olyan hideg azért.

Fekete nejlon harisnyát, fölé pedig egy szintén fekete szoknyát. Felsőnek egy vízszintes csíkozású fekete-fehér jó vastag, pihe-puha és kényelmes pulcsit.

Fogam természetesen megmostam, hajam kifésültem és kivasaltam.

Sminkelni nem igazán szeretem magam szóval csak egy halvány szájfény és egy kis szempillaspirált vittem fel arcomra és már indulásra kész is voltam.

- Akkor mentem! Majd 4-5 fele jövök! Szeretlek titeket!- kiabáltam az ajtóból mikor már felvettem fekete bokacsizmám. Felkaptam vállamra kis táskám ami egy kis zsebkendőnek, pénznek, az irataimnak na meg persze a telefonomnak adott otthont.

- Rendben [Név], érezd jól magad!- mondták egyszerre.

A srácokkal a házunktól nem messze beszéltük meg a találkozót.

Mikor odaértem már mindenki ott volt.

Mikor megpillantottak elkezdték énekelni a "Boldog Szülinapot!" dalt, majd egyesével megöleltek és odaadták az ajándékokat.

Mindegyiket imádtam egytől-egyig.

Elindultunk a kicsit messze lévő, kedvenc gyorskajáldánkhoz. Elég sokszor ránéztem a telefonomra, hátha írt vagy hívott Yato de semmi.. És ez kezdett elkeseríteni de egyben aggódtam is miatta.

Végül kicsit több ideig elvoltunk viszont üzenetben engedélyt kértem a szüleimtől, hogy meglátogassam Hiyori-ékat. Természetesen belementek, szóval igyekeztem is a jól ismert útvonalon.