Anime one shots I. (Befejezett)

Izuku Midoriya x Reader; A felügyelő

kelly_blye kérésére itt is van az új rész. Remélem tetszik ^^ ❤❤

- Anya... Hányszor mondjam el neked, hogy 15 éves vagyok és jól megleszek 1 hétig egyedül?- mondtam elég ingerülten anyámnak, az orrnyergem masszírozva.

- Csak 15. Te kiskorú vagy, én pedig az anyád, szóval én mondom meg, hogy mikor kell neked a felügyelet!

- Gáááh! Nem lehet ész érvekkel meggyőzni téged! Makacs vagy mint egy kicseszett szamár!- hadonásztam a kezemmel idegesen így kisebb széllökést okozva, levertem egy képet a falon.- Szuper....

- Lenyugodnál? A fiú már ma este jön, nem szeretném, hogy bunkó legyél vele. Ha panaszt kapok rád, biztos, hogy szobafogságban végzed, kisasszony!

- Tch... Ki az a szerencsés szerencsétlen aki vigyáz rám?

- Valaki akire nyugodt szívvel bízom a lányom. 17 éves, lassan betölti a 18-at.

- Éljen... Mit kezdjek vele? Csináljak neki szülinapi zsúrt vagy mi?- mosolyogtam gúnyosan.

- Na most töröld le a képedről azt a vigyort, vagy a netet is kikapcsolom itthon!- fenyegetett, amivel nálam elérte a kívánt hatást. A net az életem, elvégre csak azzal tudok anime maratokonat tartani és játszani.
Vettem egy mély levegőt, hogy lenyugodjak, majd lassan kifújtam és anyám szemeibe néztem.

- Megegyeztünk...- morogtam, mire elnevette magát.

- Tudtam, hogy ezzel megnyertem a csatát.

- Kurva vicces...- morogtam és beviharzottam a szobámba.

Anya csak nevetve hagyta, hogy kihisztizzem magam, miközben összepakolt az útra.

Amint készen volt vele, együtt nekiálltunk az ebédet megcsinálni, ami engesztelés képpen [Kedvenc ételed] volt. Tudta jól mi kell nekem, ha morcos és hisztis vagyok, amilyen aznap is voltam.

Mint kiderült a srác csak este 6-ra jön, így nyugodt szívvel takaríthattam ki a házat egész délután, természetesen közben zenét hallgatva, mely segített kikapcsolni és a takarításra meg a zenére koncentráltam csak. Semmi másra.

Nyár lévén a pizsamám egy trikó volt és egy csak otthonra használt, ütött-kopott régi rövidnadrág, amit anya hordott régebben, de mivel kinőtte, nekem adta. Utcára ki nem mennék benne, de kényelmes így alváshoz, kerti munkához, takarításhoz, csak egész nap otthon fetrengéshez tökéletes.

Épp az ágyamban néztem az egyik kedvenc animém, a [Kedvenc animéd]-et/t, mikor csengettek.

- [Név], gyere ki légyszi.- kiabálta anya, mire kicsoszogtam.- Izuku Midoriya, ő is a lányom, [Teljes Név]. Rá kellene figyelned majd.

- Rendben [Anyukád Neve]-san.- bólint és felém lépve kinyújtotta kezét.- Örülök a találkozásnak [Családneved]-chan.- mosolygott angyalian, mire a szívem kihagyott pár ütemet. Halvány pírrel arcomon mutatkoztam be én is a jól ismert srácnak, s kezet ráztam vele.

- Most már mehetek?- néztem anyámra unottan, aki csak legyintett.

- Én úgy is megyek. Legyetek jók, a gumi tudjátok hol van.

- ANYA!- kiabáltam vörös fejjel, de csak nevett.

- [Anyukád Neve]-san, én illedelmes vagyok, nem  fogok lefeküdni a lányával a háta mögött.

- Micsoda úrifiú...- forgattam meg a szemeim.- Na mentem animézni. Találd fel magad, kopogás nélkül be ne gyere a szobámba.- néztem komolyan Dekura és visszamentem a szobámba, ahol folytattam félbeszakított dolgom.
Nagyjából fél órája tehettem ezt, mikor nyílt az ajtó. Persze egyből arra gondoltam, hogy Midoriya jött be, szóval a fülest kikapva a fülemből néztem idegesen az ajtó irányába.