Anime one shots I. (Befejezett)

Jean Kirstein x Reader; Cserediák

Cassy1997 kérésére itt is az új rész, remélem tetszik ^^ Mellesleg csak, hogy mindenkinek tiszta legyen: ami dőlt betűvel van írva, az idegen nyelven való beszéd, ami pedig simán, az az anyanyelvi, valamint az "L.B.Név" a legjobb barátod nevét jelenti. Jó olvasást :3 Oh és a rész végén életem egyik legimádottabb képe látható róla *-*

Egy teljesen, már-már abnormálisan magyar diák voltam. De mégis akadtak, akik így szerettek. Mint a legjobb barátaim vagy a családom. Azonban egy napon az életem, de főként az érzéseim fenekestül felforgatta egy bizonyos személy érkezése az országba. Addig még előtte sohasem éreztem olyat, mint mikor először megláttam, mikor először a nevemen hívott, mikor először megölelt, megcsókolt, cirógatta a testem. Viszont mint minden történetnek, ennek is megvan a maga kezdete, ha nem bánjátok, ott kezdek mindent.

- Te, [L.B. Név]..- ásítoztam reggel a buszmegállóban ácsorogva legjobb barátom mellett.

- Mi az?- kérdezte miközben a mellette lévő kukába dobta az összegyűrt energiaitalos fémdobozt.

- Még 3 nap és jön hozzátok az a cserediák, nem?

- Aha.- biccentett.- Anyám még mindig nem adott át infót, hogy ki jön, nehogy "elijesszem a neten"...- forgatta meg szemeit mosolyogva, mire felnevettem.- Pedig lehet nem lesz olyan rossz fej.. Bár ha nekem elkezd itt németül hablatyolni, akkor én feldobom a talpam. Csak azért vagyok jó németből, mert puskázok... Szerintem az alapokon kívül csak bambulok rá értetlen képpel, hogy "tesó, fordíts valahogy magyarra, mert én egy kukkot sem fogok fel abból, amit mondasz"..

- Majd maximum amennyit tudok, segítek. Az osztály legjobb németes tanulója áll ám melletted.

- Aha, ezzel nem dicsekednék annyira [Név]!- kacagott fel, mire durcásan boxoltam bal karjába.- Német apával nekem is könnyen menne ám a nyelv.

- Jól van, dörgöld csak az orrom alá! De nekem is meg kellett ám tanulnom azt a nyelvet is.- nyújtottam rá nyelvet, majd mivel jött a busz, bérleteinket felmutatva szálltunk is fel a járműre, majd a szokásos helyünket befoglalva beszélgettünk tovább.

A hétvégén segítettem [L.B. Név]-éknek kitakarítani, vasárnap pedig főzni is. Mivel a fiút hétfőre várták a házukba, így aznap drága haverom nem ment iskolába, ahogy én sem, mert rá bírtam venni a szüleim, hogy tekintettel a tanulmányi átlagaimra és, hogy az évben akkor még egyetlen alkalmat sem hagytam ki, valamint, hogy nagy segítség lehetnék, beementek. Így hát reggel 8-kor keltem is fel, hogy elkészüljek. Az átlagos reggeli rutinom elvégzése után már kiengedett [Hajszín] hajjal,egy térdénél szakadt, fekete magas derekú farmba gyűrt aljú fehér, félvállas pulcsiban ücsörögtem a konyhában reggelit majszolgatva. A találkozó fél 10-kor volt, legalábbi az volt megbeszélve, hogy addigra értem jönnek majd autóval. Előtte viszont már 10 perccel hallottam az ismerős dudaszót, így a televizíót kikapcsolva kaptam magamra a sportcipőm, vállamra dobtam az aprócska hátiszütyőm, benne az irataimmal, pénztárcával -habár tudtam, hogyha venni is akarnék valamit, legjobb barátom szülei nem engednék- nameg pár fontos dologgal együtt ki is mentem a kapu elé. Természetesen mind a bejárati ajtót, mind a kaput bezártam, mielőtt colos barátom mellé behuppantam volna hátra.

- Hali, szép napot!- mosolyogtam a családra, mire a fiú felhúzta szemöldökeit.

- De kicsípte magát valaki! Még sminkből is a normálisabb fajtát kented a ragyás képedre!- ajkaira féloldalas mosoly húzódott, de szemei játékosan csillogtak.

- Haha.. Csak nem akartam csövesnek kinézni az első találkozásunkkor.

- Vagy csak egyszerűen buksz a külföldi pasikra.