Anime one shots I. (Befejezett)

Zack x Racher Gardner; Leszarjuk a korkülönbséget!

CsapoJazmin2005 kérésére. Remélem tetszik! ❤💕   

Az első sorból nézhettem, ahogy ez a kissé furcsa pár egymásba szeret. Rachel, a kishúgom, nos... mindig furcsa volt. Amit nagyrészt meg is értek. Mindketten, bár főként én, gyűlöltük a szüleinket. Így el is költöztünk onnan. Rachel hozzám költözött, és hiszem, hogy ez a sors keze volt. Elvégre ha nem így lett volna ki tudja találkozott-e volna Zack-el?

- Rachel! El fogsz késni!- nyitottam be szobájába, ahol a lány már üveges tekintettel vette magára egyenruháját.- Oh, hogy már ébren is vagy! Jó reggelt! A cuccod már összekészítettem, kint vár a konyhapulton, rendben?- mosolyogtam rá, mire csak bólintott.

Sóhajtva csuktam be az ajtót. Imádtam a kishúgom, de nem bírtam megérteni. Miért ilyen? Miért nem beszél senkivel? Ezek a kérdések folyton megfordultak a fejemben.

Ma szabadnapom van, szóval baráti társasággal lógok majd. Ami egyet jelent Zack-el, Cathy-vel és Eddie bátyjával.

- Elvigyelek suliba?- ajánlottam fel Rach-nek mikor elkezdte cipőjét felvenni.

- Nem, köszönöm.- rázta meg a fejét.

- Rach, biztos vagy benne? Elég hűvös van kint, én pedig ma úgyse dolgozok. Na mit szólsz? Plusz idő a nővéreddel?

- Rendben.

Hiába mondta ki azt az egyetlen szót olyan.. Semmilyen hanglejtéssel, nekem nagyon sokat jelentett. Sok ideje nem ment bele, hogy együtt legyen velem egy kicsit több időt, most meg... Beleegyezett!

- Szuper! Várj, hozom a kulcsot!- mosolyogtam vidáman. Gyakorlatilag végig sprinteltem a házon, hogy megtaláljam a kulcscsomóm. Indulhatunk~!

Az odafele úton próbáltam beszélgetni, ami nem igazán sikerült. Vagy nem válaszolt és meredt ki az ablakon, vagy csak egy- vagy pár szavas válaszokat kaptam. Őszintén szólva reméltem, hogy egy kicsit sikerült közelebb kerülnöm hozzá, de mint látszik, ugyanott téblábolok, mint eddig. Valahol a START mező közelében.

- Itt is volnánk! Érezd jól magad, húgi!- mosolyogtam rá, de csak bólintott és ment is a sulihoz.

Nagyot sóhajtottam és a kormányon idegesen dobolva ujjaimmal vezettem tovább. Megálltam Zack háza előtt és becsengettem.

- Mit akarsz?- nyitott ajtót morcosan. Csak álltam előtte és próbáltam visszatartani, kicsordulni vágyó könnyeim. Ő persze mindezt észrevette és behívott.- Mi volt?- kérdezte miközben teát csinált.

- Rach... Olyan mintha nem is ismerném a saját húgom, érted? Olyanok vagyunk, mint két idegen egy házban.- szipogtam.

- Ray már megint semmibe vesz?- tett elém egy csésze gőzölgő teát.

- Kösz.. És nem teljesen. Csak nem akar beszélni velem vagy.. Nem is tudom.

- Majd beszélek a fejével. Nehogy már a nővérét, aki elhozta azoktól a szörnyektől, nézze ennyire semmibe!- csattant fel hirtelen, mire összerezzentem.

- Ugyan Zack, hagyd. Jó lesz ez így...

- Na nem! Nagyon nem, Lily! Nem akarom azt látni, hogy folyton sírsz miatta!

- Nekem ez így jó. Majd megszokom.

- A francokat szokod meg!

~Time skip~