Anime one shots I. (Befejezett)

Sugawara Koushi x Reader; A Karasuno ezüst feladója

Nem feltétlenül jelent jót ha az ember lánya Oikawa Tooru húga. Pláne akkor nem ha nem akar a személy vele egy iskolába járni és inkább a legjobb barátja suliját- pontosabban Tobio Kageyama- választja.

Ő és Kags nem jönnek ki jól amit valamilyen szinten meg tudok érteni.

A bátyám néha tényleg egy óriási fasz.

Az azonban fúrja az oldalam, hogy milyenek lehetnek személyesen a Karasuno fiú röpisek. Néhány meccsüket láttam, de személyesen csak Kageyamát és a kis napsugarat- aka Hinata- ismerem. És őket imádom.

Jó mondjuk ez sem teljesen igaz, mert egy osztályba járok Tanaka-val de vele nem beszélek sokat.

- [Nééév]- ugrott valaki a hátamra a tetőn, ebédidőben. Mindig ide járok enni, és ezt két személy pontosan jól tudja. Na és persze rendszerint ki is használják.

- Mondd, Hinata.- mosolyogtam megfordulva.

- Ma eljössz megnézni az edzést, ugye? Ké~rlek [Név]-senpai!- kérlelt ujjait összefonva.

- Nincs más választásom igaz?- kuncogtam.

- De nem ám! Ha kellett volna zsákban is elcipeltünk volna téged!- nézett rám egy kissé ijesztő mosollyal Kageyama.

- Ugyan már Kags, tudod, hogy amúgy se került volna rá sor. Nektek nem lehet nemet mondani. Ahhoz túl édesek vagytok.

Mondtam mire a narancs hajú fiú olyan vörös lett mint egy paradicsom. Kageyama meg sem lepődött, annyiszor hallott tőlem már efféle barátias bókokat.

Mivel olyan szépen kért a kis Chibi-chan, ahogy a bátyám mondja, elmentem az edzésre.

- Helló!- köszönt Kageyama mikor beértünk a terembe.

- Sziasztok!- ugrált Hinata.

- H-Helló..- intettem kicsit zavarban.

- Oh ez [Név]-chan!- kiáltott fel Tanaka.

- Hogy ki?- kérdezték szinte egy emberként a többiek.

- Sziasztok Oikawa [Név] vagyok, Tanaka osztálytársa. Örülök a találkozásnak!- hajoltam meg.

- Szia, én Daichi vagyok, a kapitány.- üdvözölt mosolyogva egy barna hajú, ha jól tudom végzős srác.

- Én pedig Sugawara! Szia [Név]-chan.- mosolygott valami eszméletlen édesen az ezüst hajú fiú.

- Sz-sziasztok..!- mosolyogtam Sugawara-ra pillantva.

Tekintetünk találkozott én pedig elpirultam. Szívem olyan hangosan dobogott, hogy csodálkoztam, hogy más nem hallotta.

- Rendben srácok, öltözzetek át aztán kezdődhet az edzés!- tapsolt Daichi.

A fiúk edzése elég izgalmas volt. Egy pillanatra sem engedték, hogy elnézzek róluk.

Bár az tény, hogy az edzés nagyjából ¾ részében Suga-t figyeltem. Ezt néha ő is észrevette és rám mosolygott. 

- És? Honnan ismeritek egymást?- tette fel a kérdést Yamaguchi mikor vége volt az edzésnek.

- Mármint én és Kags?

- Aha.

- Már elég régóta ismerem ezt az áfonya fejű szerencse csomagot. Én is a Kitagawa Daiichi-ba jártam a bátyámmal és így ismertem meg. Az igazság az, hogy nagyjából 1 vagy 1 és fél-

- Annyi, 1 és fél.- szólt közbe Kageyama.

- Oké, akkor egy és fél évig együtt is voltunk.