Anime one shots I. (Befejezett)

Sasuke x reader (modern világban)

[Teljes név] vagyok és végzős az Adachi Nishi Senior High School-ban. Nem számítok a legnépszerűbbnek, de azért a többség ismer. Saku-val már pisis korom óta legjobb barátnők vagyunk. Az iskola szépfiúja természetesen nem is lehet más csak Uchiha Sasuke, az osztálytársam. Nagyképű, flegma és utálatos, de ennek ellenére majdnem kiváló tanuló és minden lány bomlik utána.

Valami "szerencsének" köszönhetően én vagyok figyelmének középpontjában, noha nem a jó értelemben. Fogalmam sincs mivel érdemeltem ki folytonos piszkálódását, de valamiért nem bántam olyan nagyon, tekintve csípős nyelvem.

- Oi Idióta, tűnj az utamból, zavarsz!- lökött meg hátulról drága kacsa hajú osztálytársam, mire majdnem elestem.

- Seggfej, ne engem lökdöss!- sziszegtem neki idegesen.

Csak nevetett és tovább állt.

Esküszöm ketté vágom egyszer azt az öntelt nyomorultat! gondoltam.

- Saku, Ino, Hina várjatok!- kiáltottam vidáman a lányoknak, akik megfordultak és bevártak.

Sok mindenről csevegtünk. Ki tetszik kinek, legújabb lúzer és kurva a suliban stb.

Soha, senkinek nem mertem volna bevallani, hogy az a fiú tetszik akit sosem kaphatok meg, akit minden lány imád, akinek egy éjszakánál tovább nem volt egy barátnője sem, aki utál engem, maga Uchiha Sasuke.

Igaz, közeledni sosem mertem felé, hiszen féltem mit vág az arcomba.

Kiröhögött volna, faképnél hagyott volna, durván -esetleg ha jó napja van gyengéden- visszautasít vagy bevallja, hogy ő is hasonlóképpen érez irántam?

Az utolsó eshetőséget azonnal kizártam, nincs az az Isten aki megtenné ezt nekem.

¤¤ Délután, mielőtt hazamentem ¤¤

Épp a szekrényemhez igyekeztem az utolsó órám után. Mikor kinyitottam, egy papírcetli hullott a földre.

Érdeklődve vettem fel és olvastam el a pár szóból álló kis mondatot.

"Szeretlek! Ha meg akarod tudni ki vagyok, gyere a kedvenc rámenesedhez iskola után AZONNAL!"

Alig hittem a szememnek. Valaki szeret? Na nem! Meg kell tudnom ki szemétkedik!

Így hát elindultam. Sietős léptekkel léptem be a helyiségbe ahol ismerős alak vagy éppen alakok után kémleltem. Senkit nem ismertem, egyedül Sasukét.

Idegesen csörtettem az asztalához.

- Hát itt vagy [Név]! Már azt hittem el sem-

- Ez mégis mi volt?! Egyik pillanatban gyűlölsz a másikban meg azt mondod szeretsz! Ugye nem gondoltad, hogy bedőlök a játékodnak? Megfektetsz aztán másnap úgy bánsz velem mint egy kutyával. Sőt én a sajátommal jobban bánok mint te a többiekkel. Hát, kösz ebből én nem kérek!- néztem rá remegve a dühtől.

- Dehát [Név]...- próbálta megfogni kezem, de elrántottam.

- Te csak ne vedd a szádra a nevem!- sziszegtem.

- Akkor nem hiszel nekem? Mivel bizonyíthatnám be?- törölt le valamit az arcomról.

E cselekedete döbbentett rá arra, hogy sírok. De nem foglalkozta vele, elcsaptam kezét.

- Nem.. én nem tudom érted? Szeretlek, de nem hiszek neked. Hiába adod itt a hős szerelmest, sosem leszek több neked mint egy újabb játékszer az éjjelre. Hinni akarok neked, nem is sejted mennyire! De egyszerűen képtelen vagyok rá..- temettem arcom kezembe.

Egy kezet éreztem jobb vállamon, hajkoronám ami arcomba hullt, hirtelen elhúzódott, miközben az Uchiha bársonyos érintését érezhettem.

- Nem is tudod elképzelni milyen nehéz volt veled is úgy viselkednem. Szeretlek [Név], akár elhiszed akár nem. Még sosem éreztem ilyen erős vágyat arra, hogy valakit megcsókoljak. Ilyen erős kötelék még senkihez sem fűzött. Megváltoztattál bennem valami te [Hajszínnel kapcsolatos gyerekes gúnynév]!

- Azt hiszem... hiszek ne-

Nem hagyta befejezni a mondatom, édes ajkait az enyémekre nyomta. Nem volt tolakodó, épp az ellenkezője. Alig bírtam elhinni: A nagy Uchiha Sasuke bizonytalan. A csók nem tartott sokáig. Alig volt pár másodperc, nekem azonban óráknak tűnt.

- Szeretlek [Név], tiszta és teljes szívemből! Mondd csak... lennél a barátnőm?

- É-én... IGEN!- borultam nyakába.